2014. október 31., péntek

Halloween Blogturné

Üdvözlet minden szellemnek, ghoulnak, vámpírnak, boszorkánynak és minden egyéb entitásnak a Blogturné Klub szellemes Halloween turnéján. 

Nem tudod mit csinálj Halloweenkor? Nekünk van ötletünk: OLVASS! 

Jó, jó…Na, de mit? 

Segítünk:
Kövesd a turnét és tudd meg ki milyen könyvet ajánl a félelmetes estére! Széles választék, nem csak horror kedvelőknek! Különleges könyvajánlatok mellett még különlegesebb ünnepi recepteket, dekorációkat (és mindent, ami szem, szájnak ingere) találhatsz. 

Tarts velünk, ha mersz! 


Melyik könyved ajánlod Halloweenra?
Többet is tudnék, ám ezúttal Neil Gaimantól A temető könyvét ajánlanám nektek.

Hogy miért ezt a könyvet választottam?
1. Mert ez a történet nagyon eredeti: egy család meggyilkolásának egyetlen szemtanúja van: egy kisfiú, akit a temetőben élő szellemek találnak meg, védik meg a gyilkostól és nevelik fel. Ez a kisfiú Senki Owens, az ő történeteit rejti a könyv, az ő barátairól szól - akik természetesen egytől egyig kitalált, túlvilági lények. Ez már önmagában is érdekesnek ígérkezik, de emellett ott van a titokzatos és fő szál: ki gyilkolta meg Sen családját és miért vadásznak még mindig Senre? 
Izgalmas, érdekes, túlvilági történet - Halloween estére tökéletes választás!

2. Azt gondolom, Gaiman igazi jó mesemondó: úgy képzelem el őt, mint aki éppen a gyerkőceit fekteti le, és azok nyúzzák, hogy: "Apa, mesélj előbb nekünk!" Mire ő ölbe veszi a gyerekeket és jó apa módjára kitalál nekik egy mesét. Belesző mindenféle lényeket - félelmeteseket és kevésbé félelmeteseket, kacagtató és tanulságos kis történeteket épít egy nagyobb kerettörténet köré - a gyerekek pedig tátott szájjal, kikerekedett szemmel hallgatják, és mikor véget ér, a takaró alá bebújva magukban tovább szövik a szálakat...mert egy ilyen mese után nem lehet elaludni :-)

3. Mindezek mellett el kell, hogy mondjam: bármennyire is természetesnek és magától fakadónak tűnik ez a mese és ezek a szereplők - nem azok. Mindegyiküknek van valóságalapja, mindegyikük valamilyen mítosz, legenda vagy hitvilág szülötte, Gaiman alapos kutatómunkát végezhetett a regény megírása előtt - vagy egyszerűen ismeri ezeket a régi nagy meséket... És lám, mégis milyen spontánnak tűnnek!!!

4. Hangulat: Ami eszembe jut a könyvről, az a sötét... de mégsem hátborzongató, inkább olyan "mesebeli" sötét... az a sötét, ami titkokat rejt, ami varázslattal van tele és amiben bármi megtörténhet... 

5. Karakterek: Gaiman karakterei igazi mesebeli alakok.
Nagy kedvencem volt Silas - és fájlalom,hogy róla is csak igen keveset tudtunk meg... Hiányzott az ő története...
Sen természetesen igazi főhős karakter: bátor, okos, érdeklődő - tényleg igazi mesebeli "legkisebb fiú", aki elindul világot látni.... csak itt az ő világa a valóságos csoda...:-)
Jack karaktere is igazán élvezetes: hátborzongató, sötét, titokzatos, igazi félelmetes gyilkos - talán éppen azért, mert több állati tulajdonsággal is felruházza őt az író (gondolok itt arra,hogy hogyan érzi a szagokat stb.)

Remélem, Nektek is tetszik majd!

Minek öltöznének be a szereplők?
Ó, nekik be sem kell öltözniük, önmagában is nagyon kísértetiesek! :) Bár Sent szívesen látnám Ollókezű Edward alakjában, illene a jelmez az ártatlanságához. Silast óriásnak képzelném, Jack-et pedig Hook kapitányként.

Milyen italt ajánlanál hozzá?


Halloween Hpnotist Koktél

Miért? Mert kísértetiesen borzongató, gyümölcsös, mégis ütős. Csak vigyázz, mert ha sokat iszol belőle, még a végén valóban kísérteteket látsz!

Hozzávalók: 
6 cl Hpnotiq Likőr (trópusi gyümölcslé, vodka, és konyak keveréke) 
3 cl Szuper Prémium Vodka (pl.: Beluga Vodka vagy Goral Vodka Master) 
1 öntet citromlé 

Elkészítés:
Öntsük a hozzávalókat egy jéggel megrakott koktélos shakerbe, és erőteljesen rázzuk össze.
Szűrjük át a shakerből az italt egy előhűtött koktélos pohárba.

Díszítésként helyezzünk az italba egy műanyag világító rudat (glow stick) vagy karikát. Kísértetisen néz ki!

Minek öltözöl/öltöznél be egy Halloween kosztüm versenyen?
Ó, hát szerintem még sosem voltam Halloween-es kosztümös bulin - nálunk ez nem annyira divatos egyelőre. De ha be kellene öltöznöm, Éjkirálynőnek öltöznék be, csodálatos fekete, hálós maszkkal, uszályos, csipkés, légies fekete ruhába :)

 

Nyereményjáték

Egy turné sem maradhat nyeremény nélkül. Ismét nyerhettek, csupán pár csepp vért a lelketeket kérjük cserébe. Na jó, vért nem...

Nem Halloween a Halloween töklámpás nélkül. Mi is faragtunk pár virtuális tököt, méghozzá népszerű könyvek szimbólumait faragtuk ki. A Ti feladatotok, hogy kitaláljátok melyik tök melyik könyvet vagy könyvsorozatot reprezentálja. Két szerencsés játékos jutalma nem csoki, hanem egy-egy könyv lesz ezúttal is, méghozzá a.) Richelle Mead - A szukkubusz dala c. könyve (a felajánlást köszönjük Kellynek!), b.) Lara Adrian - A vámpír vére c. könyv (köszönet érte Toffynak!). c.) Tarryn Fisher: The Opportunist - Kihasznált alkalom

a Rafflecopter giveaway

Te milyen könyvet ajánlanál Halloween estéjére és miért? Írd meg nekem kommentben - a legmeggyőzőbb ajánlatot díjazni fogom! 

Elizabeth Richards: Főnix (A sötétség városa 2.)

phoenix_banner.jpg

A Dream Válogatás sorozatban jelenik meg Elizabeth Richards A sötétség városa sorozatának második epizódja, a Főnix. Az előző könyvben megismert Ash és Natalie szerelme új kihívásokkal szembesül, és a sötétfajzatok nemzedékének sorsa is tőlük függ.

Olvassátok el a Blogturné Klub értékeléseit és plusz extráit a fiatalokról, játsszatok velünk a nyereményjátékon és esélyesek lehettek megnyerni a Maxim Kiadó által felajánlott 3 db nyereménykönyv egyikét!



Elizabeth Richards: Főnix

Kiadó: Maxim Kiadó
Borító: keménytábla, védőborító 
Oldalszám: 366 oldal
ISBN: 9789632615325 
Sorozatnév: Dream válogatás
Fordította: Szűr-Szabó Katalin 

Fülszöveg:
Ash Fisher azt hiszi, túl van minden megpróbáltatáson. Eljegyezte Natalie-t, az élet csak jót tartogat számára. De a boldogsága csak addig tart, míg fenyegető látogatást nem tesz nála Tiszta Rózsa, és ultimátumot intéz hozzá: ha nem szavaz Rózsa Törvényére, ami a sötétfajzatokat és a többi másként gondolkodót haláltáborokba gyűjti, megöli Natalie-t. Elsőre egyszerűnek tűnik a döntés, de odadobhatja-e Ash sok millió sötétfajzat életét, hogy megmentse a szerelmét? Ash rögtön megpecsételi Natalie sorsát, amikor nem képes a szerelmét feláldozni több millió sötétfajzatért. Ekkor bukkan fel Elijah Theroux, a jóképű Básztet-fiú, akit Natalie korábban kimentett az anyja laboratóriumából, ahol Elijah-t kínozták és kísérleteztek rajta. Az őrök az ő mérgéből készítették a halálos Arany Ködöt, ami a Fekete Városban kitört lázadáshoz és Ash Főnixként, a lázadás jelképeként való újjászületéséhez vezetett. Elijah most visszatér, és Ash nem kedveli: nyilvánvaló, hogy Elijah odavan Natalie-ért, és Ash attól fél, hogy Natalie sem közömbös iránta.

A Fekete Város krónikái című trilógia rajongói számára a Sötétség Városának lenyűgöző második része.

A könyvről:
Az embernek temérdek megpróbáltatáson kell átesnie, mire beteljesíti a sorsát. Veszteségeken, kínokon, fájdalmas elválásokon.
S hogy kinek mi a sorsa? Ki tudja? Talán csak addigra derül ki, mire beteljesedett...S visszatekintve válik csak minden világossá: az, hogy nemcsak a jó dolgok, a rosszak, a fájdalmasak is mind hozzájárultak ahhoz, amivé lettünk és amivé lehetünk....

Ash Fisher tudta, hogy mi a sorsa: ő lett a Főnix, az elnyomás elleni lázadás jelképe. A bátorítás, a harc, a remény megtestesítője. Bátran és elszántan vállalta ezt a feladatot. Ám amikor Tiszta Rózsa megfenyegeti és választás elé kényszeríti, nem tehet mást, mint kiáll az elvei mellett. Döntéseinknek azonban mindig következményei vannak: Tiszta Rózsa kegyetlen eszközökhöz folyamodik, országszerte kitör a lázongás - és a véres megtorlás. Az ellenállók kis csoportja terveket sző, Natalie, Ash és Elijah pedig útra kell, hogy kelljenek. 
Útjukat számos veszély, fenyegetettség és kaland kíséri, miközben saját magukkal és a bennük dúló kétségekkel is meg kell küzdeniük. 
S a végeredmény? Egészen elképesztő!

Igazán ritkán fordul elő velem, hogy szinte egymás után két olyan könyvet is elolvasok, amire aztán minden kétséget kizáróan elmondhatom: Ez igen! Ez aztán valami! Ez kedvenc lett! 

Nos, most megtörtént!

Ráadásul Elizabeth Richards sorozatának első kötetét annyira szerettem, hogy biztos voltam benne, hogy ezt nem lehet felülmúlni. Meg sem fordult a fejemben, hogy tévedhetek! 


Ám a Főnix nemhogy felülmúlta A sötétség városának izgalmait, egyenesen túlszárnyalta azt! Hihetetlenül mozgalmas, lebilincselő, érzelemdús regény, tele frusztráló helyzettel, idegtépő jelenettel, meglepő fordulattal! 
Mit is mondhatnék? Ez igen! Így kell ezt csinálni!

Elizabeth Richards ott folytatja a sorozat megkezdett eseményeit, ahol az első kötetben abbahagyta. 

A cselekmény ezúttal is lineárisan halad előre, egyre feszültebb és feszültebb légkört keltve maga körül. Tiszta Rózsa parancsaival és tetteivel arányosan válik a karaktere egyre gyűlöletesebbé, a hatalmi harcok egyre kegyetlenebbé. S mikor azt gondolnánk, hogy nem bírjuk tovább elviselni a feszültséget Fekete Városban, akkor az írónő elirányít minket onnan, és kitárja előttünk az általa elképzelt világ ajtaját.

Ez előző kötethez képest a Főnix egy igen tág, és kiteljesedő világképet tár elénk: részleteiben, hangulatában megrajzolt városokat és tájakat, múltbeli eseményeket, a fajok történetét. Érdekes és igen jól átgondolt epizódok ezek, nagyon eredeti, nagyon újszerű világot írnak le nekünk.

Az akciójelenetek izgalmasak, idegtépők, a hangulatra rányomja a bélyegét az állandó fenyegetettségérzés, és az a frusztráció, amit Natalie - egyébként teljesen jogos - kételyei és tépelődése okoz. Nemcsak a menekülés, a külső veszély okoz ugyanis bennünk egy állandó várakozást, hanem Natalie betegsége, és az ezzel együtt járó konfliktusok is, mely közte és Ash között kialakul.


Ráadásul a szerelmi szál előbb szerelmi háromszöggé, majd lassan szerelmi négyszöggé alakul - ezzel is tovább tépázva az olvasók idegeit.
Drukkoltam, végig drukkoltam Natalie-nak és Ash-nek, miközben Elijah is egyre közelebb és közelebb került a szívemhez - így aztán biztosra vehettem, hogy bármiként is alakuljon, a veszteség és a csalódás elkerülhetetlen. 

Ám arra, ahogy végül az írónő megoldotta a helyzetet, álmaimban sem gondoltam volna! Meglepő, megdöbbentő, lélegzetelállító fordulat, amelyet olvasva valóban leesik az ember álla. Olyan lenyűgöző pontja ez a regénynek, amikor valóban a lélegzeted is eláll, és totálisan biztos lehetsz benne, hogy még csak megtippelni sem tudod, mit rejt majd ezek után a befejezés....

Karakterek:
Ez a kötet olyan sok érzelmi feszültséget és krízishelyzetet tartalmaz, amelynek során bizony ki kell, hogy teljesedjen, minden részletében meg kell, hogy mutatkozzon egy karakter minden oldala. Elizabeth Richard pedig nagyon okosan rá is jött erre, és ki is használta a kínálkozó alkalmat.
Elijah

Ash érzelemtelibb, szenvedélyesebb, jóval emberibb lett ebben a kötetben, Natalie esendőbb, ugyanakkor még erősebb és jellemesebb, Tiszta Rózsa pedig gyűlöletesebb és visszataszítóbb.

Elijah alakját tekinthetjük a megjelenő új fő karakterünknek, aki ugyan az első részben már megmutatkozott egy-egy röpke jelenet erejéig, ám igazán most vált kiforrottá és teljessé. Kissé szarkasztikus és flegma alakja igazán szórakoztató, ugyanakkor finom lelke és a vele történt múltbeli események, valamint családjának természete mégis igen sebezhetővé és szerethetővé teszik. Ráadásul reakciói egy-egy helyzetben példásak és bizalomkeltők - így aztán azt kell mondanom: nálam bizony ez a kötet egyértelműen Elijah kötete volt!

Borító:
A Főnix kötete - alkalmazkodva az első rész koncepciójához - tökéletesen kifejező és elegáns borítót kapott, elején a főnix madár szimbólumával. Színei vibrálók, forrongók - akárcsak Elizabeth Richard könyvének hangulata. És nézzétek csak a harmadik rész borítóját... ez is elég sokat árulkodik a befejező kötetről, de egyelőre csak találgatni tudunk...Ti hogyan képzelitek a végét?


A Főnix képekben

Ash otthon, az "Ivy Egyház alapja Szent Mária Magdolna templom tornya a Stony Stratford.  [Fotó: copyright Amelia Vincent 2013 Engedéllyel használva.]
Ash otthona

Bleak Bridge, ahol Ash és Natalie először találkoztak.  Nézd, Bogár uszály!
A híd, ahol Natalie és Ash először találkoztak

Az aranyozott város ...
Kitaláljátok melyik város lehet ez? Szerintem egyértelmű

A piacok Trákia ihlette Marrakech ...
Trákia piaca

A Bastet város, Viridis ihlette Masouleh Iránban.
A basztetek városa

Ez volt az inspiráció a barlangot, Ash, Natalie és Illés menedéket, míg trekking át a kopár!
A barlang, ahol Natalie, Ash és Elijah elbújtak

A dák csábító, Giselle.
Gizelle


Nyereményjáték

A sötétfajzatoknak két szívük is van, de az emberek egyetlen szíve is ketté tud szakadni. A Ti feladatok lesz összeilleszteni a darabjait. Keressétek a fél szíveket a blogturné bejegyzéseiben és párosítsátok össze őket. 

A lenti rafflecopter megfelelő mezőjébe ezeket a blogpárokat kell beírnod. Pl.: egyik blog-másik blog, az a blog- eza blog, …

Figyelem! A kiadó csak Magyarország területén belül postáz! Ha a nyertes 72 órán belül nem válaszol az értesítő emailre, automatikusan újra sorsolunk.)

a Rafflecopter giveaway


Részt vevő blogok
10.31. Roni Olvas
11.02. Nem harap a blog
11.04. Dreamworld
11.06. Deszy Könyvajánlója
11.08. MFKata gondolatai
11.10. Kelly&Lupi Olvas

2014. október 30., csütörtök

Calderon blogturné


A Blogturné Klub 7 bloggere, ezúttal két könyvet népszerűsít egy turné keretén belül. 
Sokunk kedvenc magyar szerzője On Sai. Írási stílusával, karakterei sokszínűségével és képzeletbeli világának nagyszerűségével ámulatba ejtett több ezer olvasni szerető embert.
De ez még nem volt elég nekünk, úgyhogy még néhány dologban más lesz ez a turné, mint amihez eddig szoktatok. Az egyes állomásokon ezúttal az extrákon kívül nem értékelést olvashattok, hanem válaszokat olyan kérdésekre, amelyeket egymásnak tettünk fel a könyvekkel kapcsolatban. És mivel a történetben fontos szerep jut a teakultúrának, minden állomáson ajánlunk nektek egy-egy finom teát is.


A Calderon, avagy hullajelölt kerestetik egy remekül kitalált történet, tele izgalommal, intrikával, hatalmas akciójelenetekkel, lézerharccal. On Sai stílusa hihetetlenül szórakoztató, humoros, bohókásan csipkelődő, már-már olyan néha, mintha inkább egy bohózatot olvasnál. És mégsem...Nagyon jól szórakoztam az olvasás közben.
A könyvről írt értékelésemet itt olvashatjátok!

Kérdések

Ha egy napra az egyik szereplő bőrébe bújhatnál, ki lenne az, és hogyan töltenéd azt a 24 órát?
Nem könnyíttette meg a dolgomat a Dreamworld blog szerkesztője, Rami ezzel a kérdéssel, hiszen rengeteget kellett gondolkodnom rajta.
Egész biztos vagyok ugyan benne, hogy a többség Raina-t mondaná és természetesen Calderonnal szeretne eltölteni egy napot :) Az én első gondolatom Ferrero herceg maga volt, hiszen ki ne szeretne előkelően élni, irányítani, fényűzést kergetni egy álló napig? Aztán gondoltam még a biológus nőre is, hiszen az ő karaktere olyannyira érdekes, olyan sok lehetőség van benne, hogy nagyon vonzónak mutatkozott.
Aztán a végén mégis arra jutottam, hogy legszívesebben Mara bőrébe bújnék! Visszatérnék egy napra láthatatlanul Calderonhoz, a családomhoz, talán még kísértenék is :D Oda mennék, ahová csak akarnék, lebegnék, megfigyelnék - mindent látnék. Érdekes nap lenne.

Milyen teát ajánlanál az olvasásához?
A Calderont én télen olvastam, hidegben, sötétben, a szoba melegébe húzódva, amikor mindenkinek szüksége van egy kis boldogságra, édesre, forróra, ami átmelegíti testünket és lelkünket is. 
Nos, amellett, hogy On Sai regénye ennek tökéletesen megfelel, van, ami még tovább tudja fokozni az élvezeteket. Szó szerint! 
David Rio Chai teái pontosan ilyenek, az Orca Spice fantázianévre hallgató íz pedig minden ízek netovábbja! A fekete tea és a finom, téli fűszerek gazdag és krémes keveréke isteni finom, sűrű, édes - anélkül, hogy cukrot tartalmazna! Rendkívül alacsony a kalória- és szénhidráttartalma, mégis hihetetlenül finom. Nem lehet betelni vele!
Sajnos Magyarországon nem láttam még sehol árulni, ám amióta egy nagyon kedves, soproni barátnőm megkóstoltatta velem, azóta bárhonnan képes lennék felhajtani!
Ha van rá lehetőségetek, kóstoljátok meg!



Idézetek


"Minden beszélgetés egy tánc, szóljon szerelemről vagy gyűlöletről, a lényeg ugyanaz. Valaki vezet, a lépések pedig egymásra épülnek."

"– … Az előírások szerint kötelező szólnia a szexuális zaklatásról is. 
– Igen? Kérem, nem tegyék! 
– Kapitány! – hördült fel Hegamon, de Calderon ugyanazzal a lendülettel folytatta:
– Ha Önöket zaklatják, véletlenül se hozzám forduljanak, hanem újdonsült személyzeti tisztünkhöz. Ha Tives a molesztáló, természetesen szívesen látom a minél részletesebb beszámolóval önöket. Ha van, hozhatnak felvételt is."

"Az okosoknak nyelvük, az ostobáknak seregük van."

"– Fiacskám, negyvenkettő vagyok, és olyan ronda, hogy az már 
szelektív kiválasztódás! Kapcsolja fel a lámpát! 
– Nem kapcsolom, mert pucér vagyok. Képzelje, mi lett volna, 
ha a fejemre esik, és agyoncsap! Aztán megtalálnak itt ruhátlanul. 
Senki nem mossa le magáról, hogy zaklatni akart. Már látom a főcímeket: 
A neves tudós szexbűntény közben – vigyorgott Calderon. – 
Ha nem mondja meg, miért ugrott, segítségért sikítok! "

"– Frank Fehling. 
– Genius vagyok. 
– Bocsánatot akarsz kérni? – csattant dühösen Frank. – Nem érek rá, órám van a… 
– Nem, dehogy! – vágott közbe a kapitány. Iszonyú erőfeszítésébe került a könnyed hangnem. – Csak kell egy pszichológus tanácsa. Egy jóé. Szóval add a kollégádat! "

És végül magának, az írónőnek a kedvenc idézete:
"Nincs jobb, mint pszichológusokat verni. Calderon úgy vélte, máris sokat tett a mentális egészségéért."

Nyereményjáték

Ezúttal nem szerettük volna nagyon megnehezíteni a dolgotokat, ezért csak egy egyszerű játékra invitálunk titeket. Calderon nagyon sokszor szavak mögé rejti a valós céljait és bravúrosan bújtatja mögöttük a manipulációit. Mi természetesen nem vagyunk olyan ravaszak, mint ő. Tizenkét nevet azért mi is elrejtettünk, nektek nincs is más dolgotok, mint megtalálni a tizenkét Calderon szereplőt a betűhalmazban, majd ezeket beírni a Rafflecopter doboz soraiba. 

Plusz pontot szerezhettek On Sai, a Blogturné Klub, valamint a résztvevő blogok Facebook oldalainak lájkolásával is.

Mielőtt azonban ezt megtennétek, még egy információra szükségünk van tőletek. Ha ügyesek vagytok, megnyerhetitek a sorozat első vagy második részét. Mivel azonban két nyertest sorsolunk, egy-egy kötetet, tudnunk kell, az első vagy a második részt szeretnétek-e megnyerni. Írjátok meg nekünk! A jó hír, hogy már ezért is kaptok egy pontot a nyereményjátékban!
Már akár egy név kitalálásával is nyerhettek, de minél többet kitaláltok, annál nagyobb esélyetek van a győzelemre! Viszont legalább egy név kitalálása kötelező!

Figyelem! A kiadó csak Magyarország területén belül postáz. Illetve ha 72 órán belül nem válaszoltok az e-mailre, automatikusan új nyertest sorsolunk!

rejtvény.jpg

A turné további állomásai:
10/30 Roni olvas

2014. október 28., kedd

Ann Aguirre: Horda



Végre, megjelent a Razorland trilógia lezáró kötete, a Horda. Ann Aguirre művéről a Blogturné Klub négy tagja mondja el nektek a véleményét, emellett extrákat is találtok, és nyerhettek is. Ismerjétek meg ezt a csodálatos regényt, amin borzonghattok, izgulhattok, időnként nevethettek is. A Horda megérkezett…



Ann Aguirre: Horda
KiadóFumax Kiadó
Oldalszám: 480 oldal
Fordította: Holló-Vaskó Péter
Goodreads: 4,33

Fülszöveg:
A horda megérkezett. 
Pikk élete örökös harcból állt, amíg Megváltásban be nem fogadták. A várost azonban körülzárták a mutáns korcsok, és félő, hogy a lány máris elveszíti a nem rég megszerzett biztonságot, új, szerető családját. 
Barátaival, Fakóval, Kószával és Tegannal ezért lehetetlen küldetést vállal: titokban elhagyja a települést, hogy segítséget szerezzen és megmentse azokat, akiknek új életét köszönheti. Amikor útnak indulnak, Pikk még nem is sejti, hogy a mindent eldöntő csata felé száguld. A korcsok már nem azok az értelem nélküli szörnyek, amiket az Enklávéban megismert: uralják a vadont, emberek városait rohanják le, felderítőket küldenek ki. Véres háború közeleg, olyan küzdelem, amilyenre évszázadok óta nem volt példa. De az emberiség már elfeledte, hogyan álljon ki magáért. 
Csak egy valaki képes összefogni őket: Pikk. 
A tét ezúttal nem csupán egy enkláve, egy helyőrség, vagy egy városka. Az egykori vadásznő most a teljes emberi faj túléléséért kénytelen fegyvert rántani, noha ő maga sem tudja, egyetlen lány és maroknyi barát megállíthatja-e a pusztítás hordáját…

A könyvről:
Egy olyan világban, ahol minden sarkon veszély fenyeget és sötét árnyak leselkednek mindenfelé, ott a félelem lassan az ember természetévé válik.  Belesimul a hétköznapokba, rányomja bélyegét minden leélt pillanatra és minden kortynyi lélegzetbe... Ám tudjuk jól: aki félelemben él, nem is él igazán. 
Egy idő után el kell, hogy jöjjön az a pillanat, amikor képtelenné válsz elbújni és menekülni tovább, amikor érzed, hogy szembe kell fordulnod azzal, ami meg akar ölni - bármi is történjék, bármi is legyen az ára. 

Lehet talán, hogy ezt a pillanatot nem is önmagadtól találod meg, lehet, hogy valaki magával hozza, valaki megteremti számodra. Valaki, aki rájön arra, hogy a meghátrálás nem vezet sehová, valaki, aki felismeri, hogy inkább meghal, minthogy tovább hagyja magát mindörökké sarokba szorítani. S Te az ő bátorságából merítve erőt mellé állsz, és szembefordulsz a legnagyobb félelmeiddel. S ezáltal Te magad is bátorrá válsz.

Csakúgy, mint a Razorland trilógia befejező kötetének telepesei, akik számára egy pici, fiatal lány hozta meg ezt a pillanatot, s nyitotta fel a szemüket, s döntöttek úgy, hogy felveszik a harcot ellenségükkel, a félelmetes mutáns hordával.

A Horda gyakorlatilag éppen ott kezdődik, ahol a Helyőrség befejeződött: Pikk és társai elindulnak a szomszédos településre, Soldier-tóba, hogy segítséget hozzanak az ostrom alatt álló Megváltásnak. A segítség azonban késve érkezik, s csupán egy maroknyi embert tudnak kiszabadítani a megszállt városból.
Pikk és barátai Soldier-tóban kapnak átmeneti menedéket, ám egyértelmű: az út itt még nem ért véget. A korcsok szervezkednek, a horda bármikor megtámadhatja az emberek településeit, és akkor nincs menekvés. Pikk eldönti, hogy a kezébe veszi az irányítást, és hadsereget szervez a mutánsok ellen. Közben számtalan új ismeretségre tesz szert, megpróbálja helyre rázni Fakó megtört lelkét, s bizony ő maga is jelentős feszteségekkel kell, hogy szembe nézzen. Hiszen a háborút nem mindenki élheti túl. Talán ő maga sem....

Többnyire szeretem azokat a könyveket, amelyek valamely elképzelt jövőben játszódnak. Ám kevés ezek közül az, amelynek világát olyannyira lehetségesnek és hihetőnek vélem, hogy szinte teljes mértékben bele tudok merülni, amelyben látok rációt.
Nos, a Razorland trilógia teljes mértékben megfelelt ennek, sőt, túlment ezen, és tökéletesen, teljesen megvett magának!

Ráadásul úgy vélem, ez az a sorozat, amely képes volt szinte lapról lapra építkezni és fejlődni, míg végül a befejező kötettel elérte a teljes magasságot és szinte tökéletessé nőtte magát! A Horda hihetetlenül mozgalmas, részletgazdag, akciódús, lenyűgöző kalandregény, amely mintha egy internetes videojáték és egy bámulatosan érzelemdús háborús film legnagyszerűbb elemeit ötvözné. Letehetetlen és felkavaró.

Ann Aguirre olyan erős elszántsággal képes szőni a történet szálait, mintha Pikk saját maga törné az utat a korcsok között lapról lapra. Erőteljes és rendkívül magabiztos a stílusa, s anélkül vált ki az olvasókból hatalmas érzelmeket, hogy egy pillanatig is érzelgős vagy túlságosan emocionális lenne. 

Pedig lenne rá oka bőségesen....

Hiszen azon kívül, hogy a sorozat a harmadik résszel teljesen felpörög és akció akciót követ, a veszteségek is megsokszorozódnak. Az írónőnél nem számít, hogy barát vagy ellenség, hogy hozzánőtt-e a karakter az olvasóhoz vagy sem: ha szükséges, teljesen váratlanul is beledöfi valamelyik korcsnak a karmát, mi pedig Pikkel együtt nyeldekelhetjük a könnyeinket, és sirathatjuk a barátot, a bajtársat, vagy a legismeretlenebb harcosokat.

A háborús jelenetek, a szervezkedés és hadsereg alakításának leírásai olyan hitelesre és történelemhűre sikerültek, mintha valóban megelevenednének az egykori telepesek, a polgárháború, a nagy menetelések. Tetszett ez a ragaszkodás a valósághoz, a tényszerűség és  valódiság - miközben az ellenséget, akivel harcolni kell, teljes mértékben a képzelet szülte. Olyan ellentmondás ez, amely kiegészíti és egésszé teszi egymás, s ezáltal igazzá szövi a történet egészét.

Az akciójelenetek és harcjelenetek izgalmasak, pörgők, véresek, az összecsapások hirtelenek, és igen sok esetben megrázóak. 


Mindezt csupán Pikk és Fakó néhány lopott pillanata enyhíti, a szerelmi szál meg-meglobbanó, ám annál fényesebb és gyengédebb felbukkanásai. Olyan páros ők, akikről azt gondolja az ember: az isten is egymásnak teremtette őket. Édesek, aranyosak, gyermekien tudatlanok, de pont ezért nagyon szerethetők. 
Ann Aguirre ugyan nem vitte túlzásba ezeknek a lopott pillanatoknak a gyakoriságát, ám felbukkanásuk mindig tökéletesen időzítettek, éppen akkor törik meg egy kicsit a fájdalmat és a frusztrált izgalmat, amikor az szükséges.
A konfliktusok megoldása a történet végeztével hihetetlenül meglepő, ám annál reménytelibb és pozitívabb, ami egy hatalmas jó pont a szememben. Hiszen egy poszt-apokaliptikus könyv legyen bizakodó, a sok rossz után adja meg a szebb jövő, a megbocsájtás ígéretét. S Ann Aguirre ezt megadja nekünk...
Ám miután ezt megkapjuk, szinte azt kívánjuk, bár mégse így alakult volna...Mert ha jönne egy újabb csapás, egy újabb hihetetlen támadás, nem kellene a Horda utolsó oldalán búcsút vennünk a szereplőinktől, az új formába öntött világtól, a korcsoktól, a teljes Razorland-trilógiától... hiszen fáj a búcsú. Főként akkor, ha egy ilyen nagyszerű könyvsorozattól kell búcsúzni...

Karakterek:
Nehéz objektíven beszélni azokról az alakoktól és karakterekről, akiket három köteten keresztül a szívedben hordoztál és szinte barátként tekintettél rájuk. Akikért drukkoltál, akiket biztattál, akikkel együtt sírtál. Így aztán nem is kísérlem meg...:)

Pikk számomra ugyanis az egyik legnagyszerűbb, legszerethetőbb női karakter, aki anélkül lett egy világ hőse, hogy azt egy percig is akarta volna. Eszes, kitartó, segítőkész, de legfőképpen nagyon bátor. Nem mondom azt, hogy nem fél, hogy ne rettegne, mert ez nem lenne igaz. De az adott pillanatban le tudja győzni a félelmét, képes elfogadni és vállalni a sorsát, és elbírni annak a felelősségnek a súlyát, ami ezért rá nehezedik. Tudomásul veszi, nem lázad, csak teszi, amit tennie kell.  Igazi példakép mindenki előtt.

Fakó azzal lopta be magát elsősorban a szívembe, hogy annyira kitartó és ragaszkodó, történjék bármi, mellette áll a társának - minden értelemben. Erős, védelmező, férfias - ugyanakkor egy bátortalan, gyendéd kisgyerek. Kell-e ennél jobb párosítás? 

Kócos örökké a szívem csücske marad, pedig kezdetben nem szerettem, de ő a példa arra, hogy mindenki megérdemel egy második esélyt, bárki megváltozhat. Tegan tudásszomja és hihetetlen lelki ereje könnyeket fakaszt, Morrow líraisága és fiatal bohósága megmosolyogtat. Oaks mama mérhetetlen szeretete, Edmund csendes féltése megható, a szülői szeretet megtestesülése. 

Összetett, erős, határozott karakterek mindannyian, akiknek jellemessége és nemessége megkérdőjelezhetetlen, s azt gondolom, ha ilyen emberek teremtik majd egyszer újjá a világot, mint ők, az a világ csakis jó lehet...

Borító:
A Horda borítója az előző kötetekhez alkalmazkodva megőrizte azok alap koncepcióját: a kemény, katonás tipográfiát, és a történet legjellemzőbb vonásait: ezúttal az erdő gallyait, eltaposott, véres fáit mintázva. 
A három kötet egyben alkot egy egészet - mint ahogy a történet is, és véleményem szerint igen tetszetősre sikeredett.

Települések egy jövőbeli világban

Ann Aguirre Razorland trilógiájának első két kötete egy meglehetősen szűk világban játszódott: az Enklávéban, aztán Gotham, a romos városban, végül Megváltásban. A harmadik kötettel azonban kinyílik a világ, főszereplőink igen sokat vándorolnak és kalandoznak a környék települései között.
Ann Aguirre saját jegyzetei alapján a városok neve valóban létező helyekről vannak mintázva a mai Maine és Kanada területén, de elcsúsztatta a konkrét helyüket, hogy a regény eseményei lehetségessé válhassanak. A cselekmény a mai Maine, New Brusnwick és Quebec között zajlik, bár az évszázadok alaposan megváltoztatták a vidéket. 



A harmadik kötetben az alábbi településeket ismerhetjük meg:

1. Megváltás
Magas fakerítéssel körbevett csendes város, melynek lakói igen istenhívők és erkölcsösek. Minden családnak külön faházikója van, a gyermekeket iskolába járatják, a településen kívül igyekeznek művelni a földjeiket és megtermelni maguknak az élelmiszert. Lakói nem mozdulnak ki a településről, idegeneket, kereskedőket nem engednek be maguk közé abbéli félelmükben, hogy megrontják a lakosságot és behozzák a közösségbe az erkölcstelenséget.

2. Soldier-tó
Fémkerítéssel körbevett katonai város Megváltástól körülbelül 2-3 napi járásra. Egykoron ez a település is tiszta és otthonos lehetett, ám az emberek mindenfelé megerősítették, katonai életre rendezték be. Az emberek házai egységesre vágott gerendákból álltak, melyet hámló mészréteg borít, szűkösek, afféle katonai barakkok inkább, mint lakóházak. Két nagyobb helyiség adódott a városban: a magtár és a kantin, ahol az emberek közösen étkeztek. 
A mindennapi élet őrségből, kiképzésből és étkezésből áll - akárcsak a hadseregben. A várost az ezredes irányítja, ám döntéseiben a tanácsosok segédkeznek.

3. Winterville
Gothamre emlékeztető kicsiny városka - bár sem méretében, sem lepusztultságában nem érte el annak szintjét. A város szélén a házak kőből és téglából épültek, körülöttük ápolt gyepszegély, kövezett sugárutak. A települést sem cölöpök, sem kerítés, sem kapu nem védi az esetleges támadásoktól. A város déli része azonban el volt zárva a lakosságtól - ott őrizték a megvadult "egyedeket". Központjában Wilson laboratúriuma.

4. Otterburn
Apró település egy napi járásra Soldier-tótól a folyó mentén. Házai hevenyészettek, viharvertek, maga a település mindféle védelmi intézkedéstől mentes : se fala, sem őrsége, sem csapdái nincsenek. Összesen kb. 30 épületből áll, melyek közül ha 25-ben laktak emberek. Az egyetlen nagyobb épület a helyiek által Közösségi háznak nevezett teraszos épület, ami azonban nem más, mint egy ivó. 

5. Appletown
Megváltáshoz hasonló kisváros, kicsivel modernebb, felszereltebb verzióban. Később a horda székhelye.

6. Gaspard
Tengerparti város, mely egy kiugró földszegletre épült, így egyik oldalát a tenger, másik oldalát az éles sziklák védik. Hatalmas méreteinek köszönhetően ellenáll tűznek és karmoknak, megközelíteni is csupán egy keskeny úton lehet, mely vastag fémkapuhoz vezet.
Házai mind kőből épültek, közepén nagy, mozgalmas piac. Gazdag, ám baljóslatú, sivár hangulatú hely.

7. Lorraine
Megváltás és Soldier-tó elegye: a házak fából épültek, de az azokat körbefogó kerítés kőből. Utcái ápoltak, karbantartottak, az emberek kedvesek és harcra készek.

8. Rosemere
Kicsiny, festői sziget fehér kőházacskákkal, virágoskertekkel, piaccal. Az ott élő férfiak jórészt halászattal foglalkoznak, a fejkendős asszonyok a gyermekeket nevelik. 
A város körül az Örökzöld Sziget erdői, zöldellő rétei. Nyugodalmas, békés, gyönyörű hely. Mutánsoknak nyoma sem volt sosem a szigeten.


Nyereményjáték

A Razorland trilógia egy disztópia, így különös csengésű nevekkel is találkozhatunk. Most az a feladatotok, hogy kitaláljátok, kinek a nevét rejti az alábbi kép, és beírjátok a Rafflecopter dobozba. Egy győztest hirdetünk, aki megnyeri A Hordát. 

Figyelem! A kiadó csak Magyarország területére postáz, a győztesnek pedig 72 órája van válasz e-mailt küldeni, ellenkező esetben új nyertest kell sorsolnunk. 

A mai feladvány:


A Blogturné további állomásai:

Október 22 - Media Addict
Október 24 - Bibliotheca Fummie
Október 26 - Kelly Lupi olvas
Október 28 - Roni olvas

Template by:
Free Blog Templates