2015. július 21., kedd

Sarah Cohen-Scali: Max

Oldalak száma: 480 oldal
Borító: füles, kartonált
Súly370 gr
ISBN9786155234880
Kiadás éve2015
FordítóTótfalusi Ágnes

Fülszöveg:
1936. április 19. 
Hamarosan éjfél.
Azt akarom ez eljövendő életem legelső vágya , hogy április 20-án lássam meg a napvilágot. Mert ez a Führer születésnapja. Ha április 20-án születek, megáldanak a germán istenek, és mindenki a felsőbbrendű faj elsőszülöttjeként tekint majd rám. Első egyede leszek az árja fajnak, amely eztán uralni fogja a világot. Én vagyok a jövő gyermeke. A gyermek, aki szerelem nélkül fogant. Aki Isten nélkül fogant. Aki törvény nélkül fogant. Aki puszta erőből és haragból fogant. Heil Hitler!

Max, aki a történet során a szemünk előtt cseperedik fel, a Heinrich Himmler által kigondolt Lebensborn program tökéletes prototípusa. A politikai elképzelések szerint ideális édesanyját génjei és fizikai adottságai alapján választották ki a náci tudósok, csakúgy, mint az édesapját. Max azonban semmilyen kapcsolatot nem ápolhat szüleivel (anyjától is elválasztják abban a pillanatban, ahogy ez lehetséges), hiszen feladatuk mindössze annyi, hogy életet adjanak Németország új, felsőbbrendű gyermekének.
Közel 20 000 gyermek fogant és született meg e program során.
Sokkoló, mélyen elgondolkodtató történet, mely nevetésre készteti az olvasót a megrázó sorok között. Élvezetes és megdöbbentő írás, hátborzongató történelmi tények alapján. Igazi Magasfeszültség!
Sarah Cohen-Scali 1958-ban született. Több tucat regény és novella szerzője, őt tartják az egyik legnépszerűbb francia ifjúsági írónak. A Maxot elsősorban fiatal felnőtteknek szánta, ezért megragadó, mégis könnyen érthető stílussal teszi fogyaszthatóbbá azt a nehéz témát, mely a korosztály számára elsősorban tankönyvekből ismerhető: a gyűlölet lehetséges forrásait, a politikai ideológiák veszélyeit és közös, európai történelmünk egyik legsötétebb időszakát.

A könyvről:
Vannak olyan könyvek, amelyek esetén talán nem is a történet az, ami a legfontosabb. Amelyek esetén szinte másodlagos, hogy az reális-e vagy fikció, hogy ténylegesen megesett -e vagy csupán a képzelet szüleménye... Mert ezek a könyvek tanítanak. Tanítanak látni, gondolkodni, érezni, felfogni...
Nem szimplán úgy, hogy kinyitjuk a szemünket, és megnézzük, ami előttünk van. Ezek a könyvek megtanítanak mások szemén keresztül is látni, betekinteni a dolgok háta mögé, meglátni a tényeket minden oldalukról, elfogulatlanul, reálisan, sokoldalúan. Ezek a könyvek megtanítanak elfogulatlannak lenni, empatikusnak lenni és mérlegelni, mielőtt ítélkezünk...

Ezek közé a könyvek közé tartozik a Max...

Max, aki valójában Konrad, Hitler születésnapján született egy Lebensborn otthonban, s itt töltötte gyermekkorát a második világháborút megelőző években. Ezek a Lebensborn otthonok a tökéletes árja gyermekek felnevelését tűzték ki célul, és Konrad közöttük is a legelitebb, legjobb német gyermeknek számított. 
Konrád, ahogy cseperedik, egyre inkább magáénak érzi Németország sorsát, és úgy dönt, mindent megtesz annak felvirágoztatásáért. Rész vesz a lengyelországi Lebensborn-vadászatokban is, amelynek során lengyel gyermekeket rabnltak el a családjaiktól, s viszik őket "átnevelő táborokba", hogy belőlük is kiváló német katonát és polgárt neveljenek. Így ismerkedik meg Lukassszal, a zsidó lengyel fiúval, aki édesanyja segítségével bejuthat egy ilyen táborba, Napolába.
Lukasszal való barátsága során aztán Konrád szép lassan ráébred, hogy Hitler politikája és intézkedései talán mégsem olyan nagyszerűek és követendőek...

Sarah Cohen-Scali regénye intelligens, felkavaró, sajátos hangvételű könyv, amely nem nélkülöz némi maró humort és gyermeki ártatlanságot, és persze nem kevés történelmi tényt annak alátámasztására, hogy az ember néha bizony valóban „a legkegyetlenebb állat” e világon.

A történet leginkább történelmi tényeken alapul, valós időpontokkal, helyszínekkel, és sok-sok valós személy felvonultatásával, ám fiktív szálak hozzátételével. Ezek kibogozásában nagy segítségünkre van a könyv végi utószó, mely helyre teszi számunkra ezek mibenlétét és tisztázza, hogy mi az, ami valóban megtörtént és úgy, ahogy a könyvben szerepel, s mi az, ami csupán eszköz az írónő, Sarah Cohen-Scali kezében a kellő hatás eléréséért. 

Hangja Konrad hangja: gyermeki, naiv, ártatlan, mégis telítve a belénevelt felsőbbrendűséggel és magabiztossággal. Ez elsőre talán kicsit szokatlan, talán durván és erőteljesen hat, de a cselekmény kibontakozásával ez egyre fokozottabb mértékben enyhül. 
Konrad, aki eleinte a gyűlölt ellenség szerepét tölti be, akit elítélünk és mélyen megvetünk tetteiért - hiszen gonosz, elárulja a barátait, hazudik, fölényeskedik -, ellenfélből áldozattá válik, a kor, a hazug eszme, Hitler áldozatává, felmentést és feloldozást nyer az Olvasó által minden gondolatáért és tettéért.

Első ízben Merle Mesterségem a halál című könyve esetén éreztem hasonlót, szinte lelkiismeret-furdalást azért, amiért már-már sajnálok valakit, aki gyakorlatilag rémtetteket hajtott végre. Ám nem véletlenül van ez így ... mert az a könyv, cskúgy, mint a Max, rávilágít arra a fontos tényre, hogy mindennek két oldala van. Mindennek és mindenkinek van motivációja, kiindulópontja, mozgatórugója, talán nem is az a fő gonosz, aki a tetteket végrehajtja, sokkal inkább az, aki vagy ami mögötte áll... az eszmények, a nevelés, a környezet... 

Számomra ez a könyv legnagyobb és legfontosabb mondanivalója: sose ítélj elsőre! Ne formálj elhamarkodott  véleményt! Nézz a dolgok mögé, vizsgáld meg minden oldalukról őket! 

A könyv stílusa rendkívül egyedi. A gyermek szemén keresztül látjuk az eseményeket, ártatlanul, naivan, maró, szarkasztikus humorral átszőve. Ám ez a humor leginkább fájdalmas, hiszen tudjuk, hogy csupán eszköz annak érdekében, hogy elviseljük a kegyetlenségeket és borzalmakat, hogy valamennyire ellensúlyozza azokat.

Karakterei rendkívül erős személyiségek, akár Konradot, akár Lukast nézzük. Jellemfejlődésük, személyiségük, gondolkodásuk lassú átalakulásának ábrázolása csodálatos és példás. Az írónő valószínűleg nemcsak a történelmi eseményeket tanulmányozta és kutatta az írás előtt, de néhány pszichiátriai szakkönyvet is átnézhetett, mert valóban rendkívül hiteles ezeknek a lelki folyamatoknak a leírása, tökéletesen hihető, hogy mindez megesett ezekkel a gyermekekkel.

Összességében véve azt mondanám, hogy a Max nemcsak érdekes, elrettentő és felkavaró olvasmány a történelem egyik legkegyetlenebb korszakáról, de nagyszerű tanulmány is arra vonatkozóan, hogy meglássuk a dolgok mögöttes oldalát. 
Fiatal felnőtt kortól ajánlott, felnőtt korúaknak pedig szinte kötelező olvasmány!

Köszönöm a könyvet és az olvasás nyújtotta élményt a Kolibri Kiadónak!

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése

Template by:
Free Blog Templates